3 hozzászólásmaya75>! 2021. november 2., 18:08 Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% Letaglózó ez a könyv. Pedig igazából "csak" azt meséli el, hogy zajlik a munkatáborban a közel egy évtizede raboskodó Ivan Gyenyiszovics egy átlagos napja. De mindezt olyan szenvtelen stílusban, hogy az már önmagában üt. Én legalábbis nem tudok elszakadni a könyvtől, mióta befejeztem, hiába próbáltam másik olvasmányba fogni, folyton visszatérnek a gondolataim Suhovhoz és rabtársaihoz, és próbálom felfogni, hogy lehetett ezt túlélni, miből tudtak erőt meríteni a folytatáshoz. spoilerentropic P>! 2021. február 17., 21:49 Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% Olvastam egy csudásan szatirikus értékelést erről a goodreadsen, az értékelés írója magát valami elkényeztetett tizenéves p*csnek tettetve arról írt, hogy: hát igen, az utóbbi néhány vakációja a családjával pont olyan volt, mint Ivan Gyenyiszovics egy napja. (Persze voltak, akik nem értették a szatírát. ) De most komolyan, erről én mit írjak meg mihez hasonlítsam?
Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja | antikvár | bookline
Tudtam, hogy nem egy habkönnyű történetet olvasok, mégis mázsás súlyú kisregényt kaptam. Embernek maradni az embertelenségben. Egész nap életben maradni. Érezni a mardosó éhséget, vágyakozni egyetlen falat kenyérre. Csak egy kicsit átmelegedni. A sivár kilátástalanságot, monotonságot elviselni csak még egy kicsit. Még most is azon gondolkodom, hogy lehet ezt ép ésszel évekig, évtizedig elviselni, túlélni és nem feladni? csgabi P>! 2017. január 13., 18:43 Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% Három dolgot éreztem végig, amíg olvastam ezt a kisregényt: a hideget, a fáradtságot és az éhséget. Évekig egy munkatáborban élni, túlélni; megélni az ottani körülményeket embertelen. Ivan mégis képes embernek maradni, ahogyan sokan körülötte. Szegény, nem követett el semmit, csak megszökött az ellenségtől, hogy aztán egy talán még kegyetlenebb ellenség karmai közé kerüljön. Szolzsenyicin nem használt nagy szavakat. Egyszerű szavakkal akkorát ütött, hogy az arccsontom sajgott a történet öklétől.
- Demjén ferenc honfoglalás mp3 letöltés flvto
- Oros csermely utca csempe
- Pilis home hu internet
- Iván gyenyiszovics egy napja pdf
- Nappali tagozatos egyetemi hallgató egészségügyi
- Raklap mérete: normál, amerikai, európai, finn
- Last minute utak belföld parameter
- Europass önéletrajz letöltése
- Ki láthatja a szellemeket 2020
Írjak olyanokat, hogy Dánia / Csehország / ez a kib*sz*tt homeoffice börtön, és hogy vágom, hogy van ez Ivan Gy-vel? Azért van még némi realitásérzékem, úgyhogy nem, nem írok ilyet. Vagy olyanokat, hogy de jó, hogy van kajám, és hogy épp most dobtam ki valami gyanús, pár napos cuccost, mert az már biztos nem jó, és hogy most akkor szégyellem magam ezért? Nem szégyellem igazán. De akkor meg mit írjak? Szerintem néha a legjobb nem írni semmit. És tök jó, hogy amikor épp semmire nem bírok figyelni, akkor jön egy ilyen Ivan Gyenyiszovics, és akkor kiderül, hogy mégis van, amire tudok figyelni. Gondolom, az ilyesmi az irodalom csúcsa. Ahol rohadtul nem számítok én, és nélkülem meg az összes iderángatott (létező vagy nem létező) személyes kapcsolódási pontok nélkül is ennyire egyértelmű, hogy ez mennyire – jó. KleineKatze>! 2021. szeptember 19., 09:52 Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% Sokszor nem volt kedvem megenni az ételt, ami elém került, azokban a napokban, amikor ezt olvastam.
10 hozzászólásBélabá>! 2015. szeptember 15., 17:48 Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% Nehéz mit mondani, nem könnyű szavakat találni azokra a borzalmakra, amit Szolzsenyicin megírt első kisregényében. Döbbenet, hogy miket kellett átélni a szibériai foglyok tízezreinek. Mondhatom költőien, hogy micsoda lágerfreskó ez a mű, de nem illik hozzá az a felmagasztalt hangnem. Azért, mert annyira lesújtó, mélyen gyomorszájon vág minden mondata. A szovjet hatalom erőfitogtatása abban mutatkozott meg miként tiporjuk el az emberek millióit… Kényszermunkatábor, Málenkij robot.. Elképesztő, hogy mennyi minden fért bele Ivan Gyenyiszovics Suhin egy napjába. Hajnali öttől, este tízig események sora, amit a főhős jó napnak tartott a végén. Ezzel az eseménybőséggel egy kicsit Sánta Ferenc Húsz órája jutott eszembe. Abban a kisregényben is rengeteg esemény történik, igaz, ott húsz különálló órában és nem egy nap alatt. Ez a világ majdnem ugyanaz pepitában, mint a náci lágerek… Olvastam arról is megrázó könyveket, például Simon Magda: A nagy futószalagon – Riport a halálról, vagy Nyiszli Miklós megrázó írását a lágerorvosi munkájáról.
2016. augusztus 7., 17:46 Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% A történelem embercsoportok egymás közti viszonya az idők során. A különböző események közösségek hatalmának érvényre juttatását testesítik meg. Politika és háborúk, s ha épp nincs háború, a belső ellenséget győzik le az erősebbek. Merthogy a XX. század közepéig biztosan az erő dominál. S ha kikiáltunk valakiket ellenségnek, azokat megbüntetjük, vagy megsemmisítjük. Számos ilyet élt meg az emberiség történelme során. Ilyen az egykori Szovjetúnióban, Sztálin uralma alatt a gulag egy táborában Ivan Suhov egy napja is. Fizikai és mentális erőszakkal teli, amit fájdalommal és megaláztatással tűrni kell, mert lehet még rosszabb is. A cél a túlélés, s mindent ez alá kell rendelni mély alázattal. Kiemelkedő, időtlen, szÍvfacsaró alkotás egy megérdemelten Nobel-Díjastól. A könyvet még Apám révén olvastam, s került a végén birtokomba. Nagyra tartotta Szolzsenyicint, s én sem vélekedem máské P>! 2021. március 10., 20:32 Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% Szolzsenyicin neve garancia arra számomra, hogy minőséget, értéket veszek a kezembe.