'meinetwegen, miattam, deinetwegen, miattad' stb. ) viszonyszóhoz kapcsolódva. Emellett azonban a részes esettel való kapcsolódás is lehetséges: weing mia(r) 'wegen mir, miattam/tőlem/felőlem'stb. Részes és birtokos eset egyformán előfordul a khea(r)n 'gehören, tartozni vkihez' igével: deis khea(r)t mia(r)/ mai(n) 'das gehört mir/mein, ez az enyém' stb. Magasabb társadalmi helyzetű személyekkel szemben megszólításként használható a tsz. személyű alak ("Siezen", magázás), pl. wou geingan s(i) hii(n)? 'wo gehen Sie hin?, hová megy? '. Tárgyként a részes esetet használják: i how iana kseing 'ich habe Ihnen (= Sie) gesehen, láttam magát/önt. ' Egyenrangú személyekkel, akiket nem tegeznek, sőt idősebb családtagokkal szemben is az udvarias megszólítás a tsz. személyű alak (eis, 'ti'). Az eis-t s-é gyengült formában hozzákapcsolják az igéhez is: eis khumts 'ihr kommt', khumts! 'kommt!, gyertek'. Itt kell megjegyeznünk, hogy az összes személyes névmás, a zárójellel jelölt formákon túlmenően is tovább gyengülhet a beszédtempótól, illetve a mondathangsúlytól függően, pl.
Wetter - Időjárás - Német témakörök - Wie ist das Wetter?
személyben igeragok is járulhatnak, vö. wiast wüüst 'wie du willst, ahogy akarod', wau(n)st geest 'wenn du gehst, ha mész', woust woa(r)st 'wo du warst, ahol voltál', wea(r)st bist 'wer du bist, aki vagy', opst khumst 'ob du kommst, jössz-e', weöi(l)st sookst 'weil du sagst, mert mondod'. Az n 'denn, mert, mivel' csak nyomatékosítás céljából kapcsolódik a kérdő mondatokban a 2. személyű személyes névmáshoz: wos schaust n? 'was schaust du denn?, mit nézel? ', wos sooktz n? 'was sagt ihr denn?, mit szóltok? '. Az indulatszók főként érzelmeket, indulatokat fejeznek ki, mint o(u) 'o, oh', o wee 'o weh', husch-husch, plumps, pfui, pfui daifü 'pfui Teufel', juchee 'ju-cheü' (igéje ajuchatzan), vagy mondat értékű közlések (pl. állathívogatók), vö. se-se 'nimm! da hast es!, ne, nesze', kschitz (aussi)! 'sicc' (macska elijeszté-sésre), li-li! (kacsahívogató), wuri-wuri! (libahívogató), bi-bi! (csirkéknek), su-su! (kutyaszólító), oohal 'halt! ' (igavonóknak), tschaali (umi)! 'links!, balra' (igavonóknak), hois (urna)!
A Vértes-hegységben levő Várgesztes német nyelvjárása
Corona
- Tejfehérje allergia teszt
- Német tételek urlaub mit
- 2016 német érettségi - PDF dokumentum megtekintése és letöltése
- Német tételek urlaub ostsee
- A Vértes-hegységben levő Várgesztes német nyelvjárása
- VIZSGALEÍRÁS NÉMET NYELV. 8. évfolyamos vizsga - PDF Ingyenes letöltés
SZAVAK KÉPEKKEL :: Német Magyar
Másodszor a fentiekből az is következik, hogy Várgesztes nem primer település közvetlenül a Német Birodalomból, hanem különböző, már magyarországi német falvakból létrejött másodlagos település. így az első nyelvjáráskeveredés után, amely még a szomszédos primer településeken végbement, egy másodlagos nyelvi kiegyenlítődésnek is következnie kellett ahhoz, hogy a község egységes nyelvi formája kialakulhasson. 2. 1. Származásilag a gesztesi nyelvjárás — mint a környékből hozott dialektusok hordozója - egészében összekapcsolható a bajor-osztrák dialektusok keleti peremével, azaz a stájerországi kelet-stájer nyelvjárással, illetve az Alsó-Ausztria keleti részén beszélt kelet-dunai-bajor, valamint a burgenlandi nyelvjárással. A már említett nyelvi ismertetőjegyeken kívül számos más jelenségből is erre következtethetünk, pl. a magánhangzóknál erős az eltolódás a kettőshangzók felé: így pl. r előtti helyzetben (joa(r)5'Jahr, év', woa(r)tn 'warten, várni', khea(r)n 'kehren: wenden, fordulni', schtia(r) 'Stier: junger Ochs, bika, fiatal ökör', gschpia(r)n 'spüren: fühlen, érezni', schnua(r) 'Schnur: Schwiegertochter, meny', fea(r)n 'Föhre: Kiefer, erdei fenyó" stb.
Az egyszerű jelen - mint az irodalmi nyelvben is - jövő idejűséget is kifejezhet (moaring khumt a haam 'morgen kommt er heim, holnap hazajön'), ugyanígy - különösen intenzív elbeszélésnél — múlt idejűséget is (i khum zrukk, schau aini ban feinsta: kha meintsch dahaam! 'ich komme zurück, schaue hinein beim Fenster: kein Mensch daheim!, visszajövök, benézek az ablakon, senki sincs otthon! '). Az ilyen cselekvő' alakok mellett az ige lehet szenvedő is, vö. da bua haudi aundan 'der Bub haut die anderen, a fiú veri a többieket' (cselekvő), deda bua wea(r)t khaut fa di aundan 'der Bub wird gehaut (: gehauen) von den anderen, a fiút verik a többiek' (szenvedő), azaz a szenvedő forma a jelentést hordozó ige participiumának és a wea(r)n 'werden', segédige megfelelően ragozott alakjainak kapcsolatából képezhető. Ha a sai(n) 'sein' alakjait használjuk a wea(r)n helyett segédigeként, akkor a szenvedő kifejezések állapotot jelölnek, pl. deis is schtoa(r)k schai(n) fazöütj kweist 'das ist stark (: sehr) schön (v)erzählt gewesen, szószerinti ez nagyon szépen lett elmesélve', des gwaund woa fia-r-iam gmoocht 'das Gewand (- Anzug) war für ihn gemacht, szószerint: az öltöny neki lett csinálva'.