Port-Artur ostroma u. i. inkább a várharc szempontjából nyújt fontos tanúiságokat. Mindazon eseményeket, amelyekről már kimerítő és teljesen megbízható leírások vannak, - részletesebben tárgyaltam, míg a többieket - a tanulságos részletek kiemelése mellett, - általában csakis orosz források után voltam kénytelen földolgozni. Hálás köszönetemet nyilvánítom bacsányi Csicserics Miksa vezérkari ezredes úrnak, akivel munkálkodásom alatt összeköttetésben voltam és aki engemet hathatósan támogatott. Tőle kaptam a kinai tulajdonnevek kiejtésére vonatkozó megbízható adataimat is. A tulajdonneveknél általában a magyar írásmódot használtam s ott, ahol szükséges volt, a földrajzi neveknek a különféle forrásokban különfélekép előforduló elnevezéseit zárjel alatt szintén megemlítettem. A hadjárat hadászati és hadseregszervezeti tanulságait nagy vonásokban szintén felsorolni törekedtem. Vissza Tartalom
Előszó 1
I. Rész. - A japán hadseregek különműködése. A háború előzményei 5
Katonai helyzet a háború előtt.
Ukrajnai háború: megszakadták az orosz-japán béketárgyalások
2022. 04. 22 | Szerző: VG/MTI Japán megerősítette területi igényét a vitatott hovatartozású Kuril-szigetekre a pénteken közzétett diplomáciai Kék Könyvében, amely 2003 óta első alkalommal nevezte Oroszország által illegálisan elfoglalt területnek a négy legdélibb szigetet. A Kuril-szigetek 1300 kilométer hosszan terül el a japán Hokkaidótól az orosz Kamcsatka-félszigetig. A szigetcsoport a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre, Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomai-szigetcsoportra, amelyeket Északi Területeknek nevez. A területi vita miatt még mindig nem született meg a második világháborút lezáró békeegyezmény a két ország között. Japán és Oroszország viszonyában a legfőbb gondot az Északi Területek jelentik– olvasható a japán külügyminisztérium dokumentumában. Az irat úgy fogalmaz, hogy olyan "japán területekről van szó, amelyek felett Japán bír szuverenitással, de jelenleg illegálisan Oroszország ellenőrzése alatt állnak".
Könyv: Port Arthurtól Csuzimáig - Tengeri harcok az orosz-japán háborúban (Horváth Zoltán - Horváth Zoltán)
↑ "A kínai precedens (legutóbb, az 1900-ból származó Boxer-háború) a gyarmati háború szabályaiban maradt:" Ilyen típusú háborúkban helyénvaló, hogy az európaiak tüzérséggel támadjanak, és hogy az ázsiai vagy afrikai megvédje magát fejszékkel, nyilakkal, dárdákkal és tomahawkokkal. Elismerjük, hogy néhány régi tűzköves fegyvert és patrontartót kapott a kezébe; dicsőségesebbé teszi a gyarmatosítást. De mindenesetre nem szabad fegyveresen vagy európai módon utasítani. "(Anatole France)", M. -C. Bancquart op. cit..
↑ további elemzésére M. Bancquart, azt is felidézni azonos elismerését, hogy az európai gyarmati háborúk a XIX th században. kétségtelenül részüket a vereségek és az elveszett katonai csaták, valamint a lázadások és felkelések: az angol-búr konfliktusok Dél-Afrikában, (1814, 1877, 1880) a második búr háború, mint egy orgazmus (1899-1902) a csata Kis Bighorn (1876) az egyesült államokbeli indiai háborúk, a két angol-afgán konfliktus (1839-1842 és 1878-1881), az angol vereség és Khartoum elesése 1885-ben Muhammad Ahmad ibn Abd Allah háborúja alatt Al-Mahdi, az olasz vereség az adouai csatában (1896).
Orosz–japán háború – Wikipédia
(Hozzáférés: 2015. október 4. ) (További) szakirodalomSzerkesztés
Meister, János: Az orosz-japán háború – Tansegédlet. Budapest, 1911. Gabányi János: Orosz–japán háború 1904-1905, Kassa, 1909További információkSzerkesztés
Az András-kereszt és a felkelő nap háborúja – Kolonits Ferenc írása a Hadtörténelmi Közleményekben; 116. évfolyam 1. sz. ; 2003. március
A félelmetes Japán – Mécs Alajos, Terebess Ázsia Lexikon
Ütközőpályán – Adalékok a csendes-óceáni háború kitöréséhez Kui Szilárd írása a Kutató Diákok Mozgalma weboldalán
Irányváltás az orosz külpolitikai gondolkodásban a XIX. század második felében Gecse Géza tanulmánya (in: Nemzeteken innen és túl – Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára; Korona Kiadó, Budapest, 2000. 249-262. old. ) Russo-japanese war Research Society – Az Orosz-Japán háborút Kutató Társaság honlapja (angolul)További források:
A Napkelet lexikona. 1-2. köt. Magyar Irodalmi Társaság, 1927; Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Bt. Történelemportál Hadtudomány-portál Oroszország-portál Japán-portál Kína-portál
Ritka színes képek az orosz-japán háborúról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- 1905. szeptember 5. | Véget ér az orosz–japán háború
- Ukrajnai háború: megszakadták az orosz-japán béketárgyalások
- Geek girl könyv age
- Száztizenhét éve, hogy a japánok csúnyán elverték az erőfölényben lévő oroszokat – a csuzimai ütközet története - Raketa.hu
- A háború árnyékában tovább éleződhet a japán-orosz területi vita
- Orosz japán háború 1905
- A GVH engedélyezte az OTP-nek az AXA Bank hitelezési és banki üzletágának megvételét - gazdasag.ma.hu
Száztíz éve kezdődött az orosz-japán háború
A 19. század közepén Japán még a nyugati nagyhatalmak imperialista gyarmatosításának célpontja volt, de az 1868-as Meidzsi-restauráció következtében kilábalt a feudális széttagoltságból, és elindult a nyugathoz való felzárkózás útján. Az évszázadokon keresztül követett elzárkózás politikáját felváltotta a minél nagyobb nyitás politikája. Megindult az ország és a társadalom erőltetett modernizációja, japán fiatalok ezrei indultak külföldi tanulmányutakra, hogy elsajátítsák a legmodernebb technikai ismereteket, és azokat hasznosítsák a rohamléptekkel fejlesztett hazai iparban. Három évtized alatt Japán gyakorlatilag behozta a több évszázados nyugattal szembeni technikai, technológiai hátrányát, 70 éven belül pedig már mint nagyhatalom lépett a világpolitika színpadára, és Ázsia meghódítására tört. Hatalmasat változott az ország képe is: vasútvonalak hálózták be a tartományokat, modern kikötők épültek, csökkent az egyes országrészek elszigeteltsége, a feudális városok modern ipari városokká alakultak át.
Orosz – japán háború - frwiki.wiki