Az átmenetet az F (fine) és a HB ceruzák adják. Általában 2H ceruzát használunk a műszaki rajzok szerkesztésénél, és HB ceruzát a kihúzásnál. © Klementis Csilla, Nyolcas Mihály, BME
1. ÁBRÁZOLÁS-TECHNIKAI ALAPISMERETEK
11
A műszaki rajzok szerkesztésénél, ha rajztáblán vagy rajzasztalon dolgozunk alapvetően egyenes és kétféle háromszögű vonalzót: 45 -ost és 30 -ost használunk. Egymással párhuzamos egyenesek szerkesztését könnyen elvégezhetjük, ha két derékszögű vonalzót használva, egymás mellé illesztjük őket és egyiket eltoljuk a másikhoz képest. Íves vonalak megrajzolásához úgynevezett sablonokat használunk, mint például a görbevonalzók, a körsablon, a betűsablon, a csavarsablon, stb. Lekerekítések rajzolásához pedig rádiusz-sablont használhatunk. A számítógépes rajzkészítés eszközei A számítógép természetesen nem rajzol magától. A rajzoláshoz, illetve modellezéshez megfelelő programot (tervezőrendszert) kell választani, amely végrehajtja az általunk kiválasztott parancsokat. Ha egy rajzelemet (pontot, egyenest, görbét) akarunk rajzolni, akkor kiválasztjuk a létrehozásához szükséges parancsot (ikont), és megadjuk az alakjára és elhelyezésére jellemző paramétereket.
Anyag Jelölése Műszaki Rajz - műszaki rajz
0 (CC BY-NC-ND 3. 0) A szerző nevének feltüntetése mellett nem kereskedelmi céllal szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, de nem módosítható. ISBN 978-963-279-637-6 KÉSZÜLT: a Typotex Kiadó gondozásában FELELŐS VEZETŐ: Votisky Zsuzsa TÁMOGATÁS: Készült a TÁMOP-4. 1. 2/A/2-10/1-2010-0018 számú, "Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés" című projekt keretében. KULCSSZAVAK: Műszaki rajz, géprajz, modellezés, ábrázolási alapismeretek, ábrázoló geometria alapjai. ÖSSZEFOGLALÁS: A mérnöki munka során nélkülözhetetlen térlátás, térszemlélet kialakítása, fejlesztése. A térbeli ábrázolás és a grafikus kommunikáció technikáinak megismerése. A hagyományos ábrázoló geometria és géprajz mellett a számítógéppel segített modellezés (CAD) tanítása, felkészítés a CAD rendszerek alkalmazására. A mérnöki munka rajztechnikai ismereteinek – szabadkézi rajzolás, axonometrikus ábrázolás, szerkesztési ismeretek, vetületi ábrázolás, műszaki rajz- és dokumentációkészítés – szabályainak megtanítása és gyakorlása.
(Megjegyzés: körevolvens fogprofilt alkalmaznak a hengeres fogaskerék hajtások többségében. ) (2. 80. ábra: Körevolvens 2. Gömbi evolvens A gömbi evolvens nem síkgörbe. A kúpfogaskerekek fogprofilja leggyakrabban ez a görbe, ez indokolja a geometria tananyagba emelését. A hengeres kerekeknél a körről lefejtett egyenes (3 dimenzióban a körhengerről lefejtett sík) pontjai futnak be síkbeli körevolvens pályát. A kúpkerekeknél egy körkúpot az alkotója mentén érintő sík pontjairól beszélünk. Csúszásmentes gördülésben akkor lehet a forgó kúp és az érintősíkja, ha a sík önmagában elfordul a kúpnak a síkban található csúcspontja körül. Kiválasztva a közös alkotó tetszőleges pontját, a kúp saját tengelye körüli elfordulása esetén egy, a forgástengelyre merőleges síkban haladó kör, egyben a kúp csúcspontjában elhelyezkedő középpontú gömb gömbi köre. A sík forgástengelye a kúp csúcsán áthaladó, a síkra merőleges egyenes. Az előbb kiválasztott pont a síkon egy másik kört is leír, amely az előbbi gömb egyik főköre.
- Edenred elfogadóhelyek budapest
- Műszaki ábrázolás jelölések 2021
- Benu kupa 2022
- New Balance | 574 női szabadidőcipő | Nők | Szabadidőcipők | fehér | INTERSPORT.hu
- Teacher collin szindróma books
- Anyag Jelölése Műszaki Rajz - műszaki rajz
- Műszaki rajz jelölések jelentése - Autoblog Hungarian
- Tomb Raider 9 - KonzolozZ - Konzoljáték magyarítás és fórumportál
- A műszaki ábrázolás rajzi változásai - PDF Ingyenes letöltés
Alaktűrés: a felületek alakjának az ideális alaktól való eltérései. Helyzettűrés: az egyes felületelemek egymáshoz viszonyított helyzetének pontossága. HOSSZMÉRETTŰRÉSEK MEGADÁSA Jelölés nélkül (tűrésezetlen) Számértékkel előírva ISO tűrésjelekkel
JELÖLÉS NÉLKÜL (TŰRÉSEZETLEN)
SZÁMÉRTÉKKEL MEGADOTT
ISO-TŰRÉSJELEK ALKALMAZÁSA Egy betűből (alapeltérés) és egy számból (IT fokozat) áll. Ha a jel kiegészítéseképpen megadjuk a határeltéréseket vagy határméreteket, akkor a kiegészítő adatokat zárójelbe kell tenni.
Műszaki rajz alapjai - Poligont Kft.
A műszaki ábrázolás feladata az, hogy a rajz alapján a tárgy minden részletében pontosan és egyértelműen meghatározott, vagyis a szemlélő számára elképzelhető legyen. A folyamat tehát így írható le: a térbeli alakzat elképzelése és annak a papír síkján való ábrázolása, majd a rajz alapján az alakzat képzeletbeli visszaállítása a térbe. Nyilvánvaló, hogy miután az elképzelés és a visszaállítás rendszerint nem azonos személy tevékenysége, a feladat csak akkor oldható meg, ha az ábrázolás módszerei és szabályai egyértelműen tisztázottak. Mindkét lépcsőben - az ábrázolási szabályok ismeretén túlmenően - szükség van a még csak rajzon létező tárgy elképzelésére, a térszemléletre. A térszemlélet alapja a gyakorlati tapasztalat, hiszen a tárgyakat térben látjuk. Az ábrázolás módszerei A térbeli alakzat ábrázolása a papír síkján vetítéssel történhet. A vetítés lehet többféle:
1. ábra: Centrális vetítés A tárgy képét egy vetítési centrumból (C pont) kiinduló sugarakkal a tárgy mögé helyezett felfogó síkra (képsíkra) vetítjük.
A transzformáláshoz a K4 képsíkot úgy választjuk meg, hogy az x14 tengely merőleges legyen s1-re, így ugyanis a K1K4 képsík rendszerben a metszősík vetítősík lesz, tehát a transzformálás után az sIV nyomvonal a sík képe lesz. A hasábot csúcspontjaival transzformáltuk, a sík negyedik nyomvonalának egy pontját pedig a tetszőlegesen felvett S" ponton keresztül húzott első fővonal segítségével határoztuk meg (SIV). A metszet AIVBIVCIV pontjai a transzformált képen kiadódtak, az első és második képeket a megfelelő élekre való visszavetítéssel határoztuk meg. Pontosabb lesz a szerkesztés, ha az A", B" és C" pontok helyzetét visszatranszformálással, a rendező hosszak visszamérésével határozzuk meg. Az ábra láthatóság szerinti kihúzásakor a metszősíkot átlátszónak tekintettük, a hasáb levágott darabját nem távolítottuk el. Síklapú testek áthatása Síklapú testek áthatási vonala egy zárt, térbeli sokszög, amelynek oldalait a két test felületeinek metszésvonalai alkotják. Attól függően, hogy a két test csak részlegesen hatol egymásba, vagy az egyik teljesen átmegy a másikon, egy vagy két zárt térsokszög lesz az áthatási vonal.
A pontonkénti görbék összefűzésével alakul ki a minden ponton áthaladó görbe. B. Görbe kiszámítása a polinom együtthatók kiszámításával: A keresett Q(u)
a j u j interpoláló polinom a j együtthatóit az n + 1 helyen ismert Q(u i)
pi,
j 0
i = 0, 1, …, n behelyettesítéssel kapott lineáris egyenletrendszer megoldásával határozhatjuk meg: Az egyenletrendszer mátrixos alakban Va
V
p alakú, ahol: 1 u 01
u 02
u 03
1 u11
u12
u13
1 u 12 1 u 31
u 22 u 32
u 23 u 33
a Vandermonde mátrix (n = 4 esetben),
94
a0 a
a1 a polinom együtthatók vektora, p a2 a3
p0 p1 p2 p3
az ismert adatpontok vektora. Az egyenletrendszer megoldása a polinom együtthatókra: a
V p.
A Lagrange interpolációval és a polinom együtthatók kiszámításával kapható interpolációs polinom megegyezik egymással. 3. ábra: Lagrange polinom A Lagrange-görbe (3. ábra) tulajdonságai: minden adatponton átmegy, három, nem egy egyenesen fekvő pont esetén parabola, egy egyenesre eső pontok esetén egyenes, kettőnél több pont esetén az alakja függ a koordináta rendszer megválasztásától, alakja szinte teljesen független az adatpontok elhelyezkedésétől, az ui paraméterekkel lehet az alakját módosítani.
Lejtés és kúposság fogalma és rajzi jelölése A lejtés egy sík felület ferdeségét jellemzi valamely alapsíkhoz viszonyítva. A kúposság két átmérő különbségének és az átmérő síkok távolságának viszonya. Mindkét értéket viszonyszámmal vagy százalékban lehet kifejezni. A fogalmak értelmezése és az értékek meghatározása a 4. ábra szerint:
4. ábra: Lejtés és kúposság értelmezése Viszonyszám:
H h L
kúposság
D d L
H h 100% L
D d 100% L
lejtés Százalékos kifejezés:
lejtés
Lejtést max. 30° lejtésszögig-, kúposságot max. 45° kúpszögig szokás megadni, ezen felül szögmegadással, ill. hosszméretekkel. A lejtés méretszámát a lejtő felületéhez nyíllal kapcsolt mutatóvonalnak az alapfelülettel párhuzamos szárára írjuk, a méretszám elé a lejtés irányát is jelölő jelképet rajzolunk, amelynek csúcsa a kisebbik méret irányába mutat. A jelkép alsó szára az alapsíkkal párhuzamos. A négyoldalú gúla lapjainak lejtését elég egyszer megadni, a síklapra utaló átlókat azonban – ebben az esetben – meg kell rajzolni.
Köríven elhelyezkedő furatok rajzolásakor az egyik középvonalat a körök középpontjait összekötő kör, az ún. lyukkör helyettesítheti (nem szükségképpen teljes kör), a másik középvonal ilyenkor sugárirányú. A rajzon 12 mm-nél kisebb átmérőjű, kisméretű körök rajzolásakor a pontvonalat két egymást metsző, vékony vonaldarabbal helyettesítjük (4. ábra). 4. ábra: Szimmetriatengely berajzolása Előfordulhat, hogy a vetületet valamilyen okból nem tudjuk rendezett vetületként a helyére rajzolni. Ebben az esetben – miután a szabályos elhelyezéstől eltértünk – a vetítési irányt vékony vonallal és nyíllal jelölni, és a vetületet betűvel azonosítani kell a 4. ábra szerint. A betűt mindig vízszintesen kell elhelyezni. A vetületet a rajzlapon – önmagával párhuzamosan – el is lehet csúsztatni, de elforgatás nélkül. 4. ábra: Nem rendezett vetület azonosítása Amennyiben a tárgyfelület egy része nem párhuzamos a vetítési alapsíkokkal, akkor ez a rész olyan vetítési segédsíkon ábrázolható, amely az ábrázolni kívánt felületekkel párhuzamos.