Tudástár > Genius loci – Nápoly – A gótika és a reneszánsz világa NápolybanGenius loci – Nápoly – A gótika és a reneszánsz világa Nápolyban2022. január 25. 18:00Ludmann Mihály művészettörténész előadásaA középkorban a város virágkora az Anjou- és az Aragóniai-ház idején teljesedett ki, számos jelentős templom tanúskodik erről, és a reneszánsz időszakában kiemelkedő alkotók tevékenykedtek itt. A távoli Nápoly és a Magyar Királyság között ebben az időben nagyon szoros kapcsolat volt, mert a XIV. században mind a két helyen az Anjou-ház tagjai uralkodtak, míg később Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix is Nápolyból érkezett. A történelmi kapcsolat magában hordozta a kulturális értékek közvetítését is, amelyre számos példát ismerünk. A kedvelt művészettörténeti sorozat vetített képekkel idézi fel Nápoly kiemelkedő művészeti emlékeit, bemutatva ezek különösségéformációJegyár I. : 900 Ft További időpontok
- Mátyás király bécs elfoglalása
- Mátyás király érettségi tétel
- Aragóniai Beatrix magyar királyné - Magyarország, Erdély
- TÖRILECKE - MAGYARSÁGTÖRTÉNET - „A királyné fehér, a király pedig barna ménre ült, így vonultak be Fehérvárra” - Beatrix és Mátyás király esküvője
Mátyás király bécs elfoglalása
- Eladó kawasaki z800 2020
- London térkő árak
- Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
- Műszaki vizsga matrica 2017 2020
- Legjobb Limuzin Bérlés Budapest Közel Hozzád
- Magyar horvát fordító
- Beatrix, Aragóniai | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár
- Bőrgyógyászat xv kerület számítás
- Értékelések erről : Otthon Centrum Csepel (Ingatlaniroda) Budapest (Budapest)
- Ne nézz vissza teljes film magyarul
- Napi szex ingyen
- Hol született mátyás király
A török szultán később megtette Erdély kormányzójának, gyulafehérvári udvarába így végül is özönlöttek az itáliai bútorok, kárpitok, drágaköves ékszerek és káprázatos ruhaanyagok. Számára happy end lett a történet vége. Ezzel egy időben, a mohácsi csata után három részre szakadt ország felvidéki részén, a királyi Magyarországon berendezkedett a Habsburg-uralom, I. Ferdinánd pedig kerek perec közölte a feleségével, a szintén várakért és uradalmakért bejelentkező Jagelló Annával, hogy a magyar királynék külön kasszás, olykor pazarló életvitelének szeretne egyszer s mindenkorra véget vetni, ne tartsa hát a markát. Persze sajnálni nem kell őket, de az biztos, hogy a későbbi delikvenseknek nem volt anyagilag ekkora játékterük, példa erre Habsburg-Estei Mária Ludovika királyné esete, aki híresen takarékos férjének, I. Ferencnek úgy indokolta a császári lakosztályok felújításának és újrabútorozásának szükségességét, hogy úgyis hozzányúlnak a közösségi terekhez a bécsi kongresszusra érkező vendégek miatt.
Mátyás király érettségi tétel
Mátyás halála után Esztergomban rendezkedett be, és Corvin Jánossal szemben II. Ulászlót támogatta – egy új házasság reményében. Bakócz Tamás esztergomi érsek Beatrixot titokban "összeházasította" II. Ulászlóval, aki már korábban nyilatkozatot tett arra, hogy a házasságot nem fogja elismerni. Bakócz a szertartás szövegében szándékosan formai hibát ejtett. Beatrix csak az 1492. évi országgyűlés alkalmával ismerte fel, hogy kijátszották. Anyagi helyzete rohamosan romlott, s a "házasság" pápai felbontása (1500) után visszavonult Itáliába. Ischia szigetén, majd Nápolyban a Castel Capuano-ban élt. Ugyanitt hunyt el 1508. szeptember 23-án. A nápolyi San Pietro Martire monostorában temették el, édesanyja mellé. ________________________________________________________
* Beatrix az Aragóniai-ház egyik törvénytelen ágának leszármazottja. Nagyapja Nagylelkű Alfonz (1396–1458), aki Aragónia királya, Barcelona grófja, Valencia, Mallorca, Szicília, Szardínia és – 1442–1458 között – Nápoly királya is volt.
Mátyás király és Aragóniai Beatrix
Aragóniai Beatrix, I. Ferdinánd nápolyi király leánya, Mátyás király második felesége az első magyar királyné, akinek 1476. december 12-i koronázásáról részletes egykorú leírással rendelkezünk. Beatrix és Mátyás per procura, azaz képviselő általi házasságkötésére már 1476. szeptember 15-én sor került Nápolyban. Az eseményen a királyt unokatestvére, Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda képviselte. Ezután Beatrixot, aki ettől kezdve magyar királynénak címezte magát, és a nápolyi számadáskönyvek is így tartottak számon, díszes magyar és nápolyi főurakból álló kíséret vezette Magyarországra, amelynek tagja volt többek között Vingárti Geréb Péter felső-sziléziai főkapitány, Filipec János váradi püspök, Rozgonyi László és még sokan mások. A több száz lovasból álló, igen látványos és gazdag felszerelésű menet Székesfehérvár, a királyok és királynék koronázóvárosa felé igyekezett, amelynek falain kívül, a Budai kapu előtt, fényes külsőségek közepette fogadta Mátyás a leendő királynét több hazai és külföldi méltóság társaságában.
2021. december 22. 18:00 Múlt-korFőúri család tagjaként, uralkodójelöltként, végül pedig koronás királyként Hunyadi Mátyás számára központi kérdés volt a házasság. Bár a sok történetben megörökített szebbik nem iránti szenvedélye számos kalandot eredményezett élete során, házasságkötéseit mégsem elsősorban ez, hanem dinasztikus törekvései vezérelték. Második feleségével, Aragóniai Beatrixszal azonban mégis az a szerencse érte, hogy a politikai előnyök mellett valódi társat, érzelmi közösséget is nyert a ma 545 éve kötött friggyel. Korábban
Mátyásnak adott szavát megszegve Ulászlót támogatta a trónharcban Kinizsi Pál
Mérgezésre gyanakodtak, de betegség okozhatta az esküszegő V. László halálát
Nem volt ellenszere a portyázó törököknek Kinizsi Pál nehézlovasságára
Mátyás első menyasszonya Cillei Ulrik lánya, Erzsébet volt. Az apák 1455-ben egyeztek meg gyermekeik házasságáról – Mátyás ekkor 12, Erzsébet pedig 14 éves volt –, de a lány még ugyanebben az évben elhunyt. 1458-ban, Mátyás prágai fogsága alatt nagybátyja, Szilágyi Mihály Garai László lányát, Annát választotta ki számára, Mátyás viszont szabadulása fejében megígérte Podjebrád György cseh királynak, hogy az ő lányát, Katalint veszi feleségül.
Aragóniai Beatrix magyar királyné - Magyarország, Erdély
Beatrix, Aragóniai (Nápoly, 1457. nov. 14. – Nápoly, 1508, szept. 12. ): királyné (1476-90), I. Mátyás király második felesége. Aragóniai Ferdinánd (olaszosan Ferrante) nápolyi kir. leánya. 1474. szept. 5-én jegyezte el Mátyás. A házasságot képviselő útján Nápolyban 1476. 15-én, majd Budán 1476. dec. 22-én kötötték meg. Mátyásra nagy befolyást gyakorolt; különösen a fényes udvartartás kiépítésében, a humanisták támogatásában volt nagy szerepe, ugyanakkor Mátyásnak m. környezetétől való elszigetelésében is. Diomede Caraffa, Roberto Caracciolo, Bonfini művét ~nak ajánlotta, Ransanót pedig ~ szólította fel m. történetének megírására. Gyermeke nem született, amikor viszont Mátyás Corvin Jánost jelölte ki örököséül, ~ a maga számára követelte az utódlást. Intrikáinak volt eredménye Váradi Péter bukása, Corvin János házasságának megakadályozása. Mátyás halála után Mo. -on maradt és Corvin Jánossal szemben II. Ulászlót támogatta, új házasság reményében. Bakócz Tamás ~ot titokban "összeeskette" Ulászlóval, aki már korábban nyilatkozatot tett arra, hogy a házasságot nem fogja elismerni.
Éppen Diósgyőrben kelt az irat, melyben leírja, hogy Besztercebányán adományoz számukra kőházat, és számos gkezdődtek tehát a leánykérések, melyek kezdetben nem sok sikerrel kecsegtettek. Visszautasította a magyar királyt a milánói herceg, a brandenburgi választófejedelem, és IV. Kázmér lengyel király is. Utóbbi esetben valójában a királyné, Habsburg Erzsébet volt, aki ellenezte a házasságot, és nem adta Hedvig nevű leányának kezét: Mátyást ugyanis trónbitorlónak nevezte, és Luxemburgi Zsigmond unokájaként magát tartotta a magyar korona jogos örökösének. Hedvig később egy bajor herceg feleségeként öt gyermeket, köztük négy fiút szült…Végül a Nápolyi királyságból érkezett kedvező válasz, és a kor szokása szerint követek útján, "per procuram" a házasság meg is köttetett. Aragóniai Beatrix 1476. december 8-án találkozott először férjével, és a leírások szerint azonnal vonzalom támadt köztük. Fényes ünnepségsorozat vette kezdetét, majd egy hónapig tartottak a lakomák és lovagi tornák, csak rövid gyász szakította meg a mulatságot: éppen a nápolyi követ-vőlegényt, Mátyás egyik nagybátyját, Dengelegi Pongrácz Jánost szólította magához az Úr.
A szertartás végén Mátyás több előkelő személyt lovaggá ütött, végül a királyi palotához vonulva pompás ebéden látták vendégül a meghívottakat. Másnap Budára indultak, hogy a fővárosban megüljék lakodalmukat, és személyesen is összeházasodjanak. Mátyás király esküvőjén több száz szakács szorgoskodott a várban
Kevesen tudják, hogy az esküvő helyszínéül szolgáló, akkori budai várban megrendezett hatalmas lakoma részletes menüsora is fennmaradt. 1476. december 15-én tartották hatalmas vendégsereg kíséretében magát a lakodalmat. Többek között a következő fogások kerültek az asztalra:
Fejedelmi leves Mi más is szolgálhatott volna az első királyi fogás alapjául, mint jó néhány tucat kövér kappan? A korban népszerű és legízletesebbnek tartott, válogatott alapanyagokból készült levest öt órán át főzték a király szakácsai. Ettél már kígyóhalat? Valószínűleg nem. Olyan módon legalábbis biztosan nem, ahogyan Mátyásék 1476-ban, hiszen a menüben szereplő étel neve is igen sokat mondóan idegen a mai szokásoktól.
TÖRILECKE - MAGYARSÁGTÖRTÉNET - „A királyné fehér, a király pedig barna ménre ült, így vonultak be Fehérvárra” - Beatrix és Mátyás király esküvője
Bakócz a szertartás szövegében szándékosan formahibát ejtett (1490. okt. 4. ). ~ csak az 1492-i ogy. alkalmával ismerte fel, hogy kijátszották. Anyagi helyzete rohamosan romlott, s a "házasság" pápai felbontása (1501. ápr. 3. ) után gúny tárgya lett. Visszavonult Itáliába, ahol tanúja volt családja bukásának. Ischia szigetén, majd Nápolyban a Castello Capuanóban élt. Innen próbálta Ulászlóval szembeni követeléseit érvényesíteni. A nápolyi S. Pietro-monostorban temették el. – Irod. :Berzeviczy Albert: B. magyar királyné (Magy. Tört. Életr. 52 Bp:, 1908). – Szi. Surányi Miklós: A nápolyi asszony (r., Bp., 1924).