század hajnaláig. Több évtizedig tartó kutatás, politikai és diplomáciai előkészítés után sikerült elérni, hogy a magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő képviselőinek földi maradványai szülőföldjükön kapjanak végső elhelyezést. II. Rákóczi Ferenc újratemetése 1906-ban Magyarországon
Törökországból a Nagyságos Fejedelem hamvait szállító vonat 1906. október 28-án reggel futott be Budapestre, a Keleti pályaudvarra. A megérkezését követően Bárczy István polgármester mondott köszöntő beszédet. Hatlovas gyászhintó, Rákóczi-korabeli ruhákba öltözött emberek, diszkapu, zászlók biztosították a fővárosi emlékmenet ünnepélyességét. II. Rákóczi Ferenc, az édesanyja, Zrínyi Ilona és a II. Rákóczi Ferenchez a rodostói száműzetésben végig kitartó bajtársainak hamvait a Szent István-bazilikába, Thököly Imréét a Deák téri evangélikus templomba vitték. A bazilikában Samassa József bíboros, egri érsek mondott szentbeszédet, és mutatott be szentmisét, míg a Deák téri evangélikus templomban Scholtz Gusztáv püspök ünnepi prédikációja hangzott el.
II. Rákóczi Ferenc emléktáblája – Prága - Külhoni Magyarok
Ferenc egyetemi tanulmányait megszakította, 1693-ban Itáliába utazott, majd Bécsbe való visszaérkezése után sógora, Aspremont kíséretében magyarországi birtokaira látogatott, ahol felmérte a hanyatló állapotokat. Ezt követően, családtagjai javaslatára házasságot kötött, feleségül vette 1694. szeptember 26-án Sarolta Amália hercegnőt. II. Rákóczi Ferenc küzdelmei a magyar szabadságért
A Habsburg-hatalom visszaélései, az ország mértéktelen kiszipolyozása, a Rákóczi-birtokokon élő jobbágyok panaszai II. Rákóczi Ferencet cselekvésre sarkallták. A nemesek egyetértő támogatásával 1700-ban levélben kereste meg XIV. Lajos francia királyt, Habsburg-ellenes támogatást remélve. A bécsi udvar erről tudomást szerezve Rákóczit 1701-ben letartóztatta, majd a bécsújhelyi börtönbe zárta. Fejedelmi buzogányt tartó kéz, a Hősök terei Rákóczi-szobor részlete (Fotó: Tihanyi Károly)
A többszöri kihallgatást követően, még a tárgyalás előtt megszervezték kiszabadítását. Felesége támogatásával, aki fogsága hónapjaiban többször is meglátogatta, és Lehmann várkapitány segítségével 1701. november 7-én megszökött, és Lengyelországba menekült.
Könyvtár
Sírja
A két történelmi família, a Zrínyi és a Rákóczi család összekapcsolására 1666-ban került sor azzal a titkolt, ám nyilvánvaló céllal, hogy megerősítse a Wesselényi-féle összeesküvésben érintett nemesek közötti kapcsolatot. Az összeesküvés leleplezése után a fejedelem nagyapja, Zrínyi Péter fejét vették, I. Rákóczi Ferencet csak százezer, majd újabb kétszázezer arany lefizetése mentett meg a fővesztéstől. Az összeesküvés után óvatos királypárti politikát folytatott 1676-os haláláig. II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született a zempléni Borsiban I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona harmadik gyermekeként. A ma Szlovákiában található falucskát a véletlen tette nevezetessé: édesanyja Munkácsból Regéc felé tartott, s a helyi Rákóczi-kastélyban megszállva adott életet harmadik gyermekének. A kastélyban ma is megvan a kis szoba, amelyben a Mindenható - Rákóczi szavaival - "bevezette ebbe a nyomorúságos életbe". Édesapját nem ismerhette, ugyanis még az év októberében elhunyt. Haldoklásában aggódva gondolt gyermekei sorsára s végrendeletében I. Lipót császár különös oltalmába ajánlotta az árvákat.
Technikum
- Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium - Általános iskola - Budapest ▷ Kosciuszkó Tádé u. 3, Budapest, Budapest, 1012 - céginformáció | Firmania
- Március 27.: II. Rákóczi Ferenc születése (1676) - Magyar Helsinki Bizottság
- II. Rákóczi Ferenc Rodostóban: Istennel a hazáért és a szabadságért!
- Ii rákóczi ferenc édesanyja
A szabadságharc 1707-ben érte el csúcspontját: ekkor az ónodi országgyûlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A következõ évi trencséni vereség azonban már elõrevetítette a közelgõ bukást. 1711-ben Rákóczi távollétében Károlyi Sándor generális letette a fegyvert. A Lengyelországban tárgyaló Rákóczi nem fogadta el a békét, de már nem térhetett haza. 1713-ban a francia udvarba utazott, majd 1715-ben kolostorba vonult. Két év múlva azonban meghívást kapott a török szultántól, aki hadjáratot szervezett Ausztria ellen, és együttmûködést ajánlott Rákóczinak. Törökországban mégis csalódás várt rá, 1717-ben ugyanis a szultán békét kötött a Habsburgokkal. Ettõl kezdve élete végéig a törökországi Rodostóban élt, és írással, illetve asztalosmunkával töltötte élete utolsó 20 évét. Rákóczi azonban a mondákban tovább élt Magyarországon mint a kuruc felkelés vezetõje és szimbóluma.